Ausztria, amely több, jelentős kelet-európai érdekeltséggel rendelkező banknak is otthont ad, arra kérte az EU-t, hogy gazdaságélénkítő csomagjából 150 milliárd eurót a régió megsegítésére költsön, felhívva egyúttal a figyelmet arra, hogy a kelet-európai bankok bedőlése az osztrák bankrendszert is magával ránthatja. |
Az osztrák bankoknak nagyjából 220 milliárd euró kelet-európai kintlevőségük van, és Bécs most attól tart, hogy a pénzügyi válság miatt ezt az összeget nem tudják majd visszafizetni a pénzintézeteknek. (Ausztria mellett még Svédország, Hollandia, Franciaország és Belgium számít a legnagyobb hitelezőknek a régióban.)
Ausztria egyebek között emiatt is arra kéri az Európai Uniót, hogy a kelet- és közép-európai országok vonatkozásában a fizetési mérleg kiegyensúlyozására szánt 25 milliárd eurót 100 milliárd euróra emelje meg. Bécs mindemellett azt szeretné, ha az EU ugyanerre a célra további 50 milliárd eurót különítene el, igaz, ennek kedvezményezettjei már az európai szomszédságpolitika résztvevői, például az EU-tól keletre fekvő államok – például Ukrajna – vagy a Balkán országai lennének.
Az összeget az elképzelések szerint az Európai Beruházási Banktól, az Európai Központi Banktól, és az EU kohéziós alapjából gyűjtenék össze. Az osztrákok elképzelései szerint egy efféle döntés lehetővé tenné, hogy a célországok létrehozzák saját „mentőcsomagjaikat” és gazdaságélénkítő terveiket.
Bár Ausztria már a pénzügyminiszterek keddi találkozóján is felvetette javaslatait, ám Reinhold Lopatka pénzügyi államtitkár szerint a fogadtatás meglehetősen langyos volt. Az EUobserver szerint a leginkább Németország berzenkedik egy efféle tervtől, attól tartva, hogy a költségek nagy része az ő kontóját terhelné meg.
Az osztrákok azonban azzal érvelnek, hogy regionális mentőcsomag nélkül Kelet-Európa lassan bedőlhet. „Egy európai család vagyunk. A kelet- és közép-európai országok ezen család leggyengébb gyermekei” – hangsúlyozta Christoph Leitl, az osztrák kereskedelmi kamara elnöke, hozzátéve, hogy gondját kell viselniük a gyengébb gyermeknek. „Ez közös felelősségünk” – húzta alá az osztrák kereskedelmi kamara vezetője.
Christoph Leitl mindehhez még hozzátette azt is, hogy ha Brüsszel nem tesz lépéseket, akkor majd megteszi helyette Moszkva, ám ez azzal is jár, hogy az oroszok szorosabb kapcsolatot építenek ki az érintett országokkal. „Jelenleg versengés folyik az EU és Oroszország között arról, hogy mely családhoz tartozik Kelet(-Európa)” – vélekedett a kamara első embere.
